Tanácsok leendő gazdiknak

Ez az írás a leendő macskagazdiknak szeretne egy kis segítséget nyújtani a vásárlást, beilleszkedést illetően. Amennyiben szeretne a témáról többet megtudni, szívesen válaszolunk kérdéseire e-mailben, telefonon.

"Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, akit megszelídítettél"

Cicát szeretnék!

Amikor az ember elhatározza, hogy szeretne egy macskát az otthonába fogadni, a végleges döntés előtt nem árt néhány kérdést alaposan átfontolni. Az első, és talán legfontosabb, hogy valóban felkészültünk-e arra, hogy 10-20 évre elkötelezzük magunkat. A háziállat nem játékszer, amit megunhatunk. Gondoljuk végig, hogy 10-20 évig meg kell oldanunk utazásokkor a cica ellátását, nyaraláskor esetleg magunkkal kell vinnünk. Míg kölyök, nevelnünk kell, ha beteg vagy megöregszik, gondoskodnunk kell majd róla. Háziállatot nem szabad ajándékba venni ünnepi alkalmakra, főleg nem a leendő gazdi beleegyezése nélkül. Ha ezeket a kérdéseket megfontoltuk, és úgy érezzük, felelősséget tudunk vállalni egy cica életéért, akkor ideje kiválasztanunk a megfelelő fajtát! Ennél a lépésnél eljött az ideje egy kis önismereti leckének! Gondoljuk át, milyen típusú emberek vagyunk! Társaságkedvelők, esetleg inkább a magányt és nyugalmat helyezzük előtérbe? Gyakran tartózkodunk otthon vagy csak az esti órákban, szeretünk hazajárni? Van türelmünk hetente kétszer-háromszor átfésülni a macskát? Akár a kutyáknál, a cicáknál is minden fajtának megvannak a jellegzetes tulajdonságai.

Természetesen ezek a tulajdonságok minden macskánál némileg eltérhetnek, hiszen mindannyian külön egyéniségek, a nevelés is változtathat rajtuk, de alapvetően a fajta alaptulajdonságai minden egyedben ott rejlenek. Hogy a jövőben zökkenőmentes legyen a kapcsolatunk a cicánkkal, erősen javallott nem csak a külső alapján megválasztani álmaink négylábúját! A házimacskák esetében ez természetesen nem lehetséges, ott ahány cica, annyiféle lehet az utód, de a szülők természetét a kölykeik itt is öröklik. Ha tehát egy alapvetően emberhez ragaszkodó, kedves, barátságos párnak születnek kiscicái, ők is hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek majd.

Amikor sikerült kiválasztani a fajtát is, már csak egy feladatunk maradt: megtalálni azt a tenyésztőt, akitől kiscicát szeretnék majd! A különféle kisállatboltokat sürgősen felejtsük el! A kiscicáknak otthon kell nevelkedniük, 12 hetes korig az anyjuk mellett van a helyük, nem pedig üvegvitrin mögött! A boltokban árusított négylábúak származásáról legtöbbször semmilyen dokumentum nincs, oltási könyvekkel sem rendelkeznek, az egészségi állapotukat, pedig egyszerűen képtelenség ellenőrizni! Hol találunk akkor tenyésztőket? Manapság rengeteg folyóiratban lehet olvasni hirdetéseket, a komolyabb tenyészetek pedig az interneten is megtalálhatóak. A honlapokon megnézhetjük a tenyészmacskák fotóit, kiválaszthatjuk melyik szülőpártól szeretnénk kölyköt, megtudhatjuk mit kínál az adott tenyészet, és mikorra várható a következő alom. Telefonon vagy e-mailben történő egyeztetés után természetesen személyesen is meglátogathatja a tenyésztőt, esetleg meg is ismerkedhet leendő háziállatkájával.

Látogatóban a tenyésztőnél

Mikor megtörtént a fajta kiválasztása és megbeszélt egy időpontot az egyik tenyésztővel, ideje, hogy személyesen is ellátogasson leendő kiscicája alma materébe, hogy megbizonyosodjon róla, valóban jól választott. A kiscica tenyészője az az ember, aki kedvencét egészen addig gondozza, míg elég idős és fejlett nem lesz, hogy új otthonába költözhessen. Ez a cicáknál általában 12 hetes kor. Óvakodjon azoktól, akik 4-6-8 hetesen kínálnak eladásra kölyköt! Ilyen idős korban a kismacskák még az anyjukra vannak szorulva, mind mentálisan, mind fizikailag, hiszen a táplálékuk nagy részét az anyatej képezi (ideális esetben) egészen 9-10 hetes korukig. A kölykök ilyenkor alakítják ki kapcsolatukat az emberrel, és fontos, hogy ez a kapcsolat megfelelően alakuljon, mert hatással lesz a macska emberekhez fűződő viszonyára egész élete során. Mikor megérkezik, a tenyészet felnőtt macskatagjai mind érdeklődéssel fogadják és körbeszimatolják. Ha minden négylábú rettegve bújik el, elkezdhet gyanakodni! Valóban előfordulhatnak félénkebb cicák, de a tenyészmacskáknak általánosságban érdeklődőnek és kedvesnek kell lenniük. Ha a felnőttek ápolatlanok, a lakrészük láthatóan elhanyagolt, az etető- és itatóedényeik koszosak, már biztos lehet benne, hogy nem ez az a hely, ahonnan érdemes kölyköt választani!

A kiscicáknak az első védőoltásokig külön helyiséget kell biztosítani, nem elfogadható, ha a háztartás más macskáival előtte is érintkezhetnek. Szintén nem elfogadható, ha a macskákat ketrecben tartják! Óvakodjon azoktól a tenyészetektől is, ahol valószínűtlenül kis helyre van sok négylábú bezsúfolva. Egy felnőtt macska minimális térigénye 6-7 négyzetméter, aki 10-20 négyzetméterre bezsúfol 6-8 macskát, az nem csak kegyetlen, de valószínűleg egyáltalán nem veszi figyelembe a macskák igényeit. Ahhoz, hogy a tenyésztő kontrollálni tudja a kennelében előforduló fedezéseket, a nőstényeket és a kandúrokat ivarérettség után külön kell tartania. A kiscicáknak szintén ápoltnak, játékosnak, kedvesnek kell lenniük. Ha túlságosan bágyadtak (és nem azért, mert megérkezésünkkor aludtak), esetleg gyulladt a szemük, tüsszögnek, inkább válasszunk másik tenyészetet. Természetesen előfordul, hogy az egyik kölyök megbetegszik, de ilyenkor őt gyógyulásig az alomtársaitól külön kell választani, és megfelelő ellátásban részesíteni. Kérdésünkre a tenyésztő elmondhatja, mi a probléma az aprósággal, és ezt hogyan próbálja orvosolni.

Kérdések, melyeket Ön mindenképpen tegyen fel a tenyésztőnek:

• Kaphat-e szerződést a cicához?

Ezt mindenképpen kérje. A tenyésztő ezzel biztosítja a cica, a gazdi és természetesen a saját érdekeit is. Benne foglaltatik, hogy milyen minőségű a négylábú (kedvenc, show, tenyész), hogy milyen egészségügyi garanciát vállal a kölyökre, milyen betegségekre tesztelte a szülőket, milyen feltételeket szab a kiscica tartását illetően (pl. csak lakásban tartható a kedvenc) stb.

• Szokott-e kiállításokra járni?

A tenyésztők azért járnak kiállításokra, mert csak itt tudják lemérni, hogy milyen minőségben képviselik a cicáik a fajta standardját. Nincs mentség arra, ha valaki tenyésztőként egyáltalán nem jár kiállításokra. /persze adódhatnak időszakok, mikor az embernek egyszerűen nincs lehetősége, pl. költözés/

• Milyen, az adott fajtára specifikus betegségek léteznek, és a tenyésztő mit tesz ellenük?

Nem az a jó válasz, hogy ilyen betegségek nincsenek. Vannak olyanok, melyek minden fajtát érintenek, és vannak, amik csak a nagytestűeket. A tenyésztőnek a felelőssége ezekre a tenyészcicáit szűrni, és ezek eredményéről a leendő gazdit informálni, esetleg a teszteredmények másolatát a kölyök szerződéséhez csatolni. Ezek a vizsgálatok nem olyan drágák, és a többségüket (pl. vírusteszteket) egy sima állatorvosi rendelőben is el lehet végeztetni.

• Milyen idős korban vihetjük el a kiscicát?

Amennyiben a válasz az, hogy 4-6-8 hetes korban, illetve ha a tenyésztő túlságosan ránk szeretné erőltetni a kölyköt, inkább udvariasan távozzunk. Bármennyire is tündériek a gyámoltalan kiscicák, ilyen fiatal korban még nem alkalmasak arra, hogy elvegyék őket a megszokott környezetükből. Természetesen van rá példa, hogy a kiscicák életben maradnak, de sosem lesznek olyan egészségesek és jól szocializáltak, mint azok a társaik, akiknek megadatott a kellő idő a felkészülésre, hogy új életet kezdjenek.

• Milyen segítséget tud nyújtani nekünk, mint gazdinak a tenyésztő?

A legtöbb tenyésztő, aki törődik a tőle kikerülő kölykökkel, boldog, ha a gazdival tarthatja a kapcsolatot. Jogosan várhatunk tőle tartási tanácsokat, kiállításra való felkészítésben segítséget, esetleg javasolhat állatorvost is stb.

Ezek azok a kérdések, melyekre adott válaszokból már kirajzolódhat előttünk, hogy az adott személy-e az, akivel szeretnénk a későbbiek során együttműködni. Ha a tenyésztő valamilyen szempontból nem szimpatikus, inkább keresgéljünk tovább. Csak azért, mert beleszerettünk egy kiscicába, semmiképpen ne hagyjuk becsapni magunkat.

Kérdések, melyeket egy tenyésztő fel kell(ene), hogy tegyen a leendő gazdiknak:

• Hol laknak? Lakásban, vagy kertes házban? Emeleten, vagy földszinten?

Ezeket a kérdéseket azért teszik föl, hogy segíthessenek a lakás biztonságosabbá tételéhez egy kiscica számára.

• Van másik állatuk?

A tenyésztő sok segítséget, ötletet tud adni a két állat összeszoktatásához.

• Milyen emberek a leendő gazdik?

Ahhoz, hogy megfelelő karakterű kiscicát ajánlhasson, tudnia kell a leendő gazdik életviteléről. Ha pl. valaki csendes, nyugodt négylábút szeretne örökbefogadni, nem biztos, hogy az alom legmozgékonyabb kiscicáját kellene, hogy válassza.

A tenyésztő feltehet személyesnek tűnő kérdéseket, ilyenkor azonban legyen türelemmel! Nem tolakodni akar, csupán a féltve őrzött kiscicája új gazdiját szeretné jobban megismerni!

Miért szerződéssel, törzskönyvvel?

Miért törzskönyvvel? A leendő gazdik, mikor sokallják a kölykök vételárát, gyakran kérdezik a tenyésztőket: "És törzskönyv nélkül mennyi?" Ilyenkor az igazi tenyésztők azt válaszolják: kb. 1500 Ft-al kevesebbért viheti el. Ugyanis ennek a papírnak a kiváltása a vételár elenyésző részét képezi. Miért érdemes csak és kizárólag törzskönyvvel megvenni a fajtatiszta macskákat? A válasz egyszerű: a származási lap nélkül hivatalosan kiscicánk nem más, mint egy házimacska, hasonlítson bármennyire is az adott fajtára. Ha pedig házimacskát szeretnénk, a menhelyekről ingyen örökbe fogadhatunk egyet! A törzskönyv a macska "anyakönyvi kivonata", így azonosítható fajtatisztasága, születési ideje, családfája. Ha a tenyésztő gondosan jár el, akkor be van regisztrálva valamelyik macskás szervezetnél, amely figyelemmel követi tenyésztői munkásságát, ellenőrzi például azt is, hogy a lány macskáinak megfelelő időt biztosít két szülés között a pihenésre (vagyis 2 éven belül egy anya nem szül három alomnál többet), nem adja el kölykeit állatkereskedőnek, stb. Ha egy tenyésztő törzskönyv nélkül kínál megvételre kölyköt, legyen gyanakvó! Az illető nyilván valamiért nem kívánta bejelenteni az almot, ennek pedig sok oka lehet, többek között az is, ha beteg tenyészállatokkal dolgozik. Olyan ember is kínálhatja megvételre kiscicáit, aki nem a fajtáért dolgozik, nem törődik a macskák érdekeivel, csupán anyagi haszon miatt szaporít. Ezektől az emberektől érthető módon tartózkodni kell.

Miért kérjen a kiscicához szerződést?

Mert joga van hozzá. Kifizeti a kiscica vételárát, a tenyésztőnek pedig felelősséget kell vállalnia a tőle kikerült apróságokért. Amennyiben nincs szerződés, a tenyésztőt akkor sem vonhatja felelősségre, ha a kiscicát már betegen kapja meg. Szerencsére már Magyarországon is egyre több tenyésztő kínál szerződést a leendő gazdiknak, amennyiben nem, mindenképpen kérje, hogy írjanak egyet! A szerződésnek tartalmaznia kell a szóban forgó kiscica adatait (születési idő, ivar, fajta, törzskönyvi szám, szülők, minőség, stb), azt, hogy a tenyésztő miért vállalja a felelősséget (veleszületett betegségek, vírusos fertőzés, mely már az eladás napján fennáll), illetve a gazda által vállalt kötelezettségeket (csak lakásban tartott lehet a cica, nem hagyhatja magára felügyelet nélkül 24 óránál tovább, nem kerülhet állatkereskedőhöz, stb).

Miért vegyen kiscicát csak oltási könyvvel?

Mert a kiscicáknak szükségük van alapvető immunizálásra. Ha tenyésztőtől vásárol kiscicát, erről neki kell gondoskodnia. FIGYELEM: az oltási könyvben szereplő oltások csak akkor érvényesek, ha a vakcinákról származó vignetták hiánytalanul be vannak ragasztva (esetleg az oltóanyag sorszáma szerepelhet helyettük), ha az állatorvos ellátta MINDEGYIKET aláírásával ÉS bélyegzőjével, ill. a dátum is helyesen van feltüntetve!

Megérkezett!

Egy héttel az érkezés előtt

Ellenőrizze, hogy mindent előkészítettek-e a kiscica érkezésére! A következő kellékeknek mindenképpen meg kell lenniük: almos tál, ahová a kiscica a dolgát végezheti, etető és itató edénykék, legalább egy játék, amivel a kiscica elfoglalhatja magát, egy kaparófa, ahol a karmocskáit koptathatja, egy műanyag macskahordozó (a szállítására nem alkalmas a kartondoboz, hátizsák, nylon szatyor), amiben autóban vagy gyalog egyaránt biztonsággal szállítható a négylábú. Érdemes az almos tálból és a hordozóból is akkora méretet választani, ami igazodik az adott fajta felnőtt méreteihez is. Arra azonban figyeljen, hogy az almos tál pereme ne legyen túl magas, mert esetleg a kölyök nem fog tudni belemászni!
Fontos ellenőrizni a lakás biztonságát is a négylábú szempontjából. Van-e elektromos kábel szabadon? Ha igen, érdemes azt eldugni a macska elől, mert majdnem biztos, hogy játékból szétrágja. Az áramütés halálos is lehet, de okozhat zárlatot is, és tüzet. A vezetékeket egy műanyag fedővel a falhoz lehet rögzíteni. Biztonságosak-e az ablakok? Sajnos az emeletes házakban gyakran fordul elő baleset. A macska a szellőztetés miatt nyitva levő ablakból kiugrik/esik, és bár sokszor esik talpra, az ilyen eseteknek szinte mindig törés, zúzódás a vége. Arról nem is beszélve, hogy a kedvencünk könnyen elveszhet, végleg. Az első időkben a törékeny holmikat (váza, kerámia szobrocskák, poharak, hamutartó) érdemes eltenni, később, ha a négylábút megfelelően neveljük, ezek újra előkerülhetnek. Ha tart elérhető helyen cserepes növényt, érdemes állatorvostól tájékozódni, hogy mérgező-e.
Amennyiben igen, ajánlott ezektől végleg megszabadulni! Figyeljen oda, hogy nylon és papírzacskókat ne hagyjon elől. A macska érdeklődik minden iránt, ami sejtelmesen csörög, de belegabalyodva akár meg is fujthatja magát. Ugyanilyen veszélyes a fonalgombolyag, vagy más zsinórok! Ha kezdő macskatartó, kérje ki a tenyésztő tanácsát, hogy mik lehetnek még a kölyökre veszélyesek, esetleg nézzék át a lakást együtt.

A nagy nap előtt

Kérdezze meg a tenyésztőt, hogy pontosan milyen tápokkal etette a kiscicát. A hirtelen eleségváltás hasmenést okozhat! Amennyiben nem ugyanazzal a táppal szeretné majd a későbbiekben etetni kedvencét, csak két heti adagot vegyen. Ennyi idő alatt hozzá lehet szoktatni a kiscicát az új táphoz: első három nap csak az általa megszokottat adja, a negyedik naptól elkezdheti keverni az új eledellel. Először csak 1:4 arányban keverje az új tápot a régivel, ha nem lesz a kölyöknek hasmenése, akkor fokozatosan lehet emelni a keverési arányt. Minden nagyobb váltás előtt hagyjon legalább 4 napot, hogy a kismacska emésztőrendszere hozzá tudjon szokni.
Kérdezze meg a tenyésztőt, hogy pontosan milyen almot használt a kiscica eddig. Vegyen ugyanolyat, mert a szokatlan alom megzavarhatja a csöppséget, és az is lehet, hogy nem fogja megfelelően használni a macskatoalettet. Előfordulhat az is, hogy a kiscica az azonos alom ellenére nem tudja használni. Ilyen esetre kérjen a tenyésztőtől egy kicsi zacskó használt almot, mert az "illatok" megindítják a kiscica "ingerét", és könnyebben megérti, mire is való a tálca. Jó ötlet, ha a kölyök megérkezése előtti héten ad a tenyésztőnek egy törülközőt / kosarat/ párnát, amit ő a macskái rendelkezésére bocsát. A kiscica beilleszkedését könnyebbé teszi, ha vihet valami "otthon illatú" tárgyat magával az új helyre.

A nagy nap

Elérkezett a várva várt nap! Mindenképpen hétvégére/szabadságra időzítse, hogy legyen ideje a kölyökkel foglalkozni! Ha nem rendelkezik autóval, és néhány utcánál messzebb lakik a tenyésztőtől, érdemes segítséget kérnie, vagy taxit hívni a hazaszállításhoz. A metró, villamos és egyéb közlekedési eszközök zajai rendkívül megrémíthetik a jövevényt. Az elválás okozta stresszt nem szabad még ezzel is növelni. Indulás előtt ellenőrizze, hogy megvan-e a hordozó, amiben haza tudja hozni a cicát. Amennyiben elkészült, már indulhatnak is. A tenyésztőnél ellenőrizze, hogy megkapta-e a kiscica papírjait (oltási könyv, szerződés, törzskönyv), megbeszélték-e, hogy probléma esetén mi a teendő. A legszimpatikusabb megoldás, ha a tenyésztő összekészít egy mappát, amiben a kölyök papírjait, állatorvos elérhetőségét, alapvető tartási instrukciókat elhelyezheti.

Az első órák az új otthonban

Amennyiben nincs más állatuk, a kiscicát bátran ki lehet engedni egy szobába, ahol szemlélődhet. Az ismerkedés azzal a szobával kezdődjék, amibe a kölyök később is bemehet. Amelyik helyiségbe később nem járhat be (pl. konyha), az már az első napon legyen tabu! Ha több szobás lakásban laknak, egyszerre akkor se engedjék mindenhová bemenni! Hadd tanulmányozza nyugodtan új helyét. Egyelőre ebbe a szobába helyezzük el az alomtálat, az edénykéket, játékokat. Egy-két nap múlva, mikor a cica már nem tévedhet el, eltehetünk mindent a végleges helyre.
Bármennyire is nehezünkre esik, ne kapkodjuk fel a kölyköt, ne próbáljuk játékra, evésre-ivásra bírni az első 30 percben. Ő most ismerkedni szeretne új helyével, tegye ezt számára lehetővé! Mutassa meg, hol van az almos tál. Kaparászó hangot adva a kölyköt a használatára ingerelheti. Ne ijedjen meg, ha a kölyök nem eszik azonnal, vagy nem végzi el a dolgát. A sok újdonság valószínűleg órákra leköti figyelmét. Ha a kicsi megijed, és bemászik az ágy alá, ne próbálja meg erőszakkal kiszedni! Gurítson el egy labdát, összegyűrt papírt, és kedves szavakkal, türelmesen hívogassa. Amennyiben még így sem akar előjönni, adjon időt neki, hogy összeszedje bátorságát. Mikor megéhezik, vagy a kíváncsisága feléled, úgyis elő fog jönni. Mikor a kicsi már láthatóan otthonosan mozog az új szobában, finoman föl lehet venni, vagy játszani vele.

Az első éjszaka

Ha nem szeretné, hogy a kölyök felnőttként is az ágyában aludna, bizony ezt az első napon sem lehet engedélyezni neki. Hiába sír szívettépően, amit lehetett egyszer, azt mindig engedje meg! Ilyen esetekre jó az otthon szagú alvóhely, ez megnyugtatja a magányos kiscicát.

A többi napon a kölyök megismerkedhet a lakás többi részével, pár nap múltán pedig a család más háziállatával.